Table Top Racing: World Tour teszt
Kisautók nagy kalandja, avagy sikerült ismét szórakoztató formába önteni egy nagyon hálás témát. Indul az asztali versengés Xbox One-on, csak le ne essünk róla.
Mindig volt valami bájos a könnyen kezelhető, egyszerű kisautós játékokban. A miniatűr, egymást lökdöső és mindenféle fegyverekkel szívató négykerekűek látványa, és az ehhez köthető multiplayer élmények sokunk fiatalkorát bearanyozták. Bár a műfaj etalonjaként a mai napig a Micro Machines-t emlegetjük, a sorozat tizenegy éve álomban van (igaz, épp idén fog visszatérni egy új résszel), így a független Playrise Digital csapata hiánypótló alkotással állt elő a Table Top Racing képében.
Függetlenek, de nem amatőrök: a játék fejlesztőinek önéletrajzában számos nagynevű autóverseny felbukkan – a srácok dolgoztak például a PGR és a Wipeout sorozatokon, ennél jobb ajánlólevél pedig nem is kell. Új produkciójukon is látszik, honnan jöttek: a Table Top Racing minden szempontból profi alkotás, játékmenetében, tartalmában, és nem utolsó sorban, látványban ott van a nagy címek ligájában. Nem az a tipikus indie játék.
Adott összesen nyolc környezet, ami 32 pályát jelent, és 16 menő kisautó, három kategóriába sorolva. Xbox One tulajdonosoknak jó hír, hogy bár a játék sokat késett ezen a platformon, cserébe alapból benne van az összes DLC, így egy csomagban (és igen kedvező áron) kapunk meg mindent. Az egyjátékos karrierben 12 bajnokságot teljesíthetünk, ami sok-sok különálló eseményt, és meglepően sok játékórát jelent. A pályák és az autók is kiválóak lettek, utóbbiaknál nagy ötlet, hogy valódi sportkocsik kicsinyített másaival száguldozhatunk mindenféle álneveken (például Bugatti helyett Baguetti, és hasonlók). A helyszínek között egyiptomi ásatás, játékszoba, éttermi asztal, luxus jacht vagy éppen szerelőműhely is akad, hatalmas tereptárgyak között folynak a jópofa versenyek.
Játékmódból is akad bőven: a hagyományos, fegyveres versenyek mellett időmérők, drift, előzgetős kihívás és sok más is akad, a fejlesztők ügyesen használták ki a formula nyújtotta lehetőségeket. Unatkozni biztosan nem fogunk, mert a versenyek és bajnokságok mindig keverednek, így sosem csináljuk egymás után kétszer ugyanazt. Értelemszerűen a legalsó kategóriában indulunk, majd innen jutunk feljebb. Érezhető, hogy a kampány második fele a DLC tartalom, itt bukkannak fel új helyszínek, és ezek a bajnokságok már egy fokkal nehezebbek, vagyis hiába lett egybe csomagolva minden, tökéletesen elsimítani a különbségeket nem sikerült. A karrier mód ennek ellenére parádés, komolyan meg van tömve tartalommal, kihívással, és mindig nagyon szórakoztató.
Hogy a játék ennyire jó, arról elsősorban az irányítás tehet. Végre egy jópofa, vicces autós játék, aminél komolyan vették a kocsik kezelését! Ez persze nem is csoda, tekintve, milyen játékokon dolgoztak korábban. Abszolút profi munka, a kisautóknak van súlyuk és tapadásuk, de nem tűnnek igazi autóknak, hozzák azt az ezerrel kanyargós, lökdösődős mókás érzést, amit elvárunk tőlük. A leggyorsabb kategória sem túl gyors, tökéletesen kiismerhető a viselkedésük, és még némi eltérés is van a modellek között. Marha jó az egész, na!
Verseny közben többféle power-up is felvehető, amikkel megkeseríthetjük versenytársaink életét. Minden itt van, amit a hasonszőrű játékokban megszoktunk – rakéták, bombák, az útra folyatott sav, jégkocka kilövő… Autóinkra különböző felniket vehetünk, amik további támadó és védekező fegyverekkel látnak el, például pajzzsal (ez a leghasznosabb), de olyan is van, amivel nagyot tudunk ugrani. A mezőny mellett a pályákra is érdemes figyelni, ezeken ugyanis rejtett érméket lehet összeszedni, amik nem kevés pénzt hoznak a konyhára. A pénzből pedig fejleszthetjük az autókat, de még festéseket is vehetünk rájuk.
Persze azért ez a csomag sem tökéletes, de semmi komoly hibába nem fogunk belefutni. A nehézség aránylag jól be lett lőve, és szerencsére nincs „gumiszalag” M.I. sem – ha ügyesek vagyunk, valóban el tudunk húzni a mezőnytől, nem fognak mesterségesen a nyakunkra ugrani. A gépi ellenfelek viszont néha nagyon pofátlanul kilöknek vagy leszorítanak, menetiránnyal ellentétesen kiforgatnak, ha pedig elöl haladunk, szinte garantált, hogy betalálnak egy-két rakétával. Ennél egy fokkal komolyabb technikai baki, hogy nagy sebességnél az autók itt-ott hajlamosak a pálya geometriájába ütközni, és furcsa ívben elpattanni vagy megforogni, amin elmehet akár egy egész verseny is.
Ezeket az apróságokat leszámítva viszont semmibe nem lehet belekötni – a látványba, na, abba meg aztán végképp nem! Így kell kinéznie egy modern indie játéknak – 1080p, 60 fps, tükörsima mozgás, és részletesen kidolgozott helyszínek, autók és effektek. Minden helyszín fantasztikusan néz ki, hatalmas tereptárgyak között száguldozunk kisautóinkkal. A szusi étteremben kanalak és futószalagon mozgó ételek, a műhelyben flakonok, fogaskerekek és mindenféle szerszámok, a jachton meg kenyerek, sajtok és boros üvegek között folynak a versenyek, kiváló hangulatot és hátteret biztosítva az eseményeknek. Nagyon látványos az egész, öröm nézni.
Remek játékmenet és irányítás, változatos, tartalmas és hosszú karrier, online multiplayer, fantáziadús autók és pályák – minden együtt van a Table Top Racingben ahhoz, hogy ennek a kedves műfajnak az egyik legjobb – sőt az utóbbi időben egyértelműen a legjobb – darabja legyen. Csupán az osztott képernyős mód hiánya, és egy-két kisebb technikai hiba róható fel neki igazán. Igen alacsony áron kapunk egy minden ízében profi, látványos címet, ami sok órányi szórakozást garantál, és gyakran mosolyt csal az ember arcára. Mindenkinek jó szívvel ajánlható, nagyszerű játék.
8
A tesztpéldányt a Playrise Digital biztosította.